A lelt\u00e1raz\u00e1s rengeteg ny\u0171ggel j\u00e1r a v\u00e1llalatok \n\u00e9let\u00e9ben. \u00c1m maga a folyamat rendk\u00edv\u00fcl egyszer\u0171, \ncsak meg kell sz\u00e1molni, hogy h\u00e1ny darab eszk\u00f6ze \nvan adott helyen a c\u00e9gnek. Ha pap\u00edralap\u00fa vagy \nvonalk\u00f3dos rendszert haszn\u00e1lok, akkor milyen \nakad\u00e1lyokba \u00fctk\u00f6zhetek? <\/strong><\/p>\n A lelt\u00e1roz\u00e1s alapvet\u0151 kih\u00edv\u00e1sokat rejt mag\u00e1ban. Ha \na lelt\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9ly nem azonos\u00edtja a t\u00e1rgyakat, azaz \nnem ismeri fel, hogy az adott dolog micsoda. \u00c9rtem ez \nalatt, hogy t\u00e1rgyi eszk\u00f6z \u00e9s t\u00e1rgyi eszk\u00f6z k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak. P\u00e9ld\u00e1ul egy-egy sz\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt \u00f3ri\u00e1si \nelt\u00e9r\u00e9s lehet \u00e1rban, \u00e9s fontos odafigyelni, hogy melyiket \u00e9rt\u00e9kes\u00edtj\u00fck, vagy melyiket selejtezz\u00fck le.<\/p>\n A lelt\u00e1raz\u00e1st olyan szem\u00e9lyek v\u00e9gzik, akik \nk\u00e9pesek felm\u00e9rni a t\u00e1rgyak \u00e9rt\u00e9k\u00e9t\u2026<\/strong><\/p>\n Elm\u00e9letben ez a c\u00e9l, \u00e1m a gyakorlat ett\u0151l meredeken \nelt\u00e9r. Hiszen sokszor egy 2-300 ezer kontingens\u0171 t\u00e1rgyi eszk\u00f6z\u00e1llom\u00e1nyr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. A t\u00e1rgyi eszk\u00f6z\u00f6k \nlelt\u00e1roz\u00e1sa alapvet\u0151en abb\u00f3l indul ki, hogyan \u00e9rkeztett\u00e9k a t\u00e1rgyi eszk\u00f6zt a k\u00f6nyvi k\u00e9szletekben, hogy szerepel benne. El\u0151fordulhatnak k\u00fclf\u00f6ldi nevek vagy \ncsak k\u00f3dok, ett\u0151l neh\u00e9zkess\u00e9 v\u00e1lik. A lelt\u00e1raz\u00e1st p\u00e1rokban v\u00e9gzik \u2013 egy vezet\u0151 \u00e9s egy seg\u00e9d \u2013, ugyanis k\u00e9t \nszem\u00e9ly sz\u00fcks\u00e9ges a lelt\u00e1r\u00edv al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. A nagyobb \nv\u00e1llalatokn\u00e1l nem tudnak 200 olyan szakembert adni, \naki kell\u0151en felismerhet mindenf\u00e9le t\u00e1rgyi eszk\u00f6zt.<\/p>\n Ne csak termel\u0151c\u00e9gek eset\u00e9ben k\u00e9pzelj\u00fck el a lelt\u00e1raz\u00e1st, hanem t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt k\u00f3rh\u00e1zakn\u00e1l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \n\u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyekn\u00e9l, ahol a mikroszk\u00f3pt\u00f3l kezdve \na l\u00e9tr\u00e1ig van minden, ami t\u00e1rgyi eszk\u00f6z, \u00e9s ezek mind \nbeleesnek ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba. Nem k\u00f6nny\u0171 felismerni \nezeket az eszk\u00f6z\u00f6ket.<\/p>\n Ha a c\u00e9g vagyont\u00e1rgyai nem a megfelel\u0151 m\u00f3don \nvannak jel\u00f6lve, akkor milyen probl\u00e9m\u00e1k \nalakulhatnak ki?<\/strong><\/p>\n A kisebb c\u00e9gekn\u00e9l \u00e1ltal\u00e1ban nem jel\u00f6lik a t\u00e1rgyi eszk\u00f6z\u00f6ket, beszerzik a berendez\u00e9seket, haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s \u00e9vente egyszer le\u00edrj\u00e1k egy lelt\u00e1r\u00edvre a nev\u00e9t. Azzal, hogy \nnem azonos\u00edtott\u00e1k az eszk\u00f6z\u00f6ket, az eg\u00e9sz probl\u00e9mak\u00f6rt \u00e1ttolt\u00e1k a k\u00f6nyvel\u00e9si oldalra.<\/p>\n A lehet\u0151s\u00e9g adott, hogy vonalk\u00f3ddal azonos\u00edtsunk minden egyes t\u00e1rgyi eszk\u00f6zt, ami kiv\u00e1l\u00f3 kiindul\u00e1si alap. \nE megold\u00e1ssal is lehetnek probl\u00e9m\u00e1k, egyr\u00e9szt l\u00e1that\u00f3 \nfel\u00fcletekre kell tenni ezeket a k\u00f3dokat, amelyek alapvet\u0151en el\u00e9g s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyek lehetnek.<\/p>\n A kkv-k \u00e9s a nagyv\u00e1llalatok k\u00f6z\u00f6tt milyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g \nfigyelhet\u0151 meg? Az el\u0151bbi kevesebb r\u00e1ford\u00edt\u00e1ssal k\u00e9pes lelt\u00e1razni, de egy nagyv\u00e1llalatn\u00e1l rengeteg eszk\u00f6z tal\u00e1lhat\u00f3, amit meg kell sz\u00e1molni. Nagys\u00e1grendileg milyen elt\u00e9r\u00e9sek vannak?<\/p>\n Els\u0151sorban a fizikai eszk\u00f6z\u00f6k nyilv\u00e1ntart\u00e1s\u00e1nak szigor\u00fas\u00e1ga. A nagyv\u00e1llalatok \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6vetkezetesebb adminisztr\u00e1ci\u00f3val rendelkeznek, ami jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 lelt\u00e1rt eredm\u00e9nyez. Nem ritka, hogy ilyen helyeken 2-300 000 t\u00e1rgyi eszk\u00f6z tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek nagyon sz\u00e9tsz\u00f3rtan helyezkednek el. Egy ilyen lelt\u00e1r \u00e1tn\u00e9z\u00e9s\u00e9hez t\u00f6bb sz\u00e1z f\u0151s csapatra van sz\u00fcks\u00e9g, ami jelent\u0151s emberi er\u0151forr\u00e1st ig\u00e9nyel.<\/p>\n K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tehet\u00fcnk a kkv-k \u00e9s a nagyv\u00e1llalatok \nlelt\u00e1raz\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt. Milyen m\u00e9ret eset\u00e9ben \nmondhat\u00f3 az, hogy \u00e9rdemes RFID technol\u00f3gi\u00e1t \nbevetni, mikor \u00e9ri meg egy ilyen beruh\u00e1z\u00e1s?<\/strong><\/p>\n A vonalk\u00f3dos lelt\u00e1roz\u00e1s \u00e9s az RFID technol\u00f3gia k\u00f6z\u00f6tt sebess\u00e9gk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g figyelhet\u0151 meg. Egy p\u00e1r ezres \nkontingens\u0171 t\u00e1rgyi eszk\u00f6zn\u00e9l m\u00e9g a k\u00e9zi vagy a vonalk\u00f3dos lelt\u00e1roz\u00e1s a kifizet\u0151d\u0151bb, m\u00edg ef\u00f6l\u00f6tt m\u00e1r mindenk\u00e9ppen korszer\u0171 technol\u00f3gi\u00e1val \u00e9rdemes megt\u00e1mogatni ezeket a folyamatokat.<\/p>\n Az RFID technol\u00f3gia egyedi azonos\u00edt\u00e1st tesz lehet\u0151v\u00e9. \nA lelt\u00e1roz\u00f3k a t\u00e9teleket a lelt\u00e1r\u00edven jelzik, amelyeket \nleadnak a p\u00e9nz\u00fcgyi oszt\u00e1lynak, akik \u00f6sszevetik ezeket \na k\u00f6nyvi k\u00e9szletekkel. A lelt\u00e1rhi\u00e1nyt\/t\u00f6bbletet megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00f6sszeegyeztetni.<\/p>\n Ehhez k\u00e9pest a vonalk\u00f3dos lelt\u00e1r pontos inform\u00e1ci\u00f3kat \nny\u00fajt, viszont sokkal lassabb a folyamat, hiszen minden \negyes vonalk\u00f3dot meg kell keresni. Ha nem tal\u00e1lnak, \nakkor fel kell \u00edrni egy list\u00e1ra, hogy mi hi\u00e1nyzik.<\/p>\n Ahogy eml\u00edtetted, a vonalk\u00f3d technol\u00f3gia \na pontosabb. Az RFID viszont automatikusan \nolvassa be a t\u00e1rgyakat, \u00edgy tulajdonk\u00e9ppen \na pontoss\u00e1g enn\u00e9l is megtal\u00e1lhat\u00f3.<\/strong><\/p>\n A vonalk\u00f3d technol\u00f3gia pontoss\u00e1ga abban rejlik, hogy a leolvas\u00e1s\u00e1hoz fizikai kapcsolatba kell ker\u00fclni a t\u00e1rggyal \u2013 de ez egyben a folyamat lass\u00fas\u00e1g\u00e1t is jelenti. Abban a tekintetben pontosabb, hogy ha valaminek nem \ntal\u00e1lj\u00e1k a k\u00f3dj\u00e1t, akkor m\u00e1r ott van \u201ek\u00e9zn\u00e9l\u201d a t\u00e1rgy, s ak\u00e1r \u00fajabb jelz\u00e9st kaphat. Ezzel szemben az RFID technol\u00f3gia azon alapul, hogy \na t\u00e9rbe kihelyezett mikrochipekkel digit\u00e1lisan kommunik\u00e1lunk, azaz egy keres\u0151jelet bocs\u00e1jtunk ki, amelyre ezek az eszk\u00f6z\u00f6k v\u00e1laszolnak. Ezek passz\u00edv rendszer\u0171 \nmegold\u00e1sok, teh\u00e1t nem kell bele akkumul\u00e1tor, a karbantart\u00e1sa kedvez\u0151bb a t\u00f6bbi rendszerhez k\u00e9pest. De enn\u00e9l a folyamatn\u00e1l nem ker\u00fcl\u00fcnk fizikai kapcsolatba a t\u00e1rggyal, \u00edgy egyszer\u0171 kezel\u0151szem\u00e9lyzet is v\u00e9gre tudja hajtani a lelt\u00e1roz\u00e1si folyamatot.<\/p>\n Mit l\u00e1tsz a v\u00e1llalatokn\u00e1l, mennyire kaptak r\u00e1 az \nRFID technol\u00f3gi\u00e1ra? Nagyj\u00e1b\u00f3l a c\u00e9gek mekkora \nh\u00e1nyada alkalmaz korszer\u0171 megold\u00e1sokat, \u00e9s \nmennyien v\u00e9gzik ezeket hagyom\u00e1nyos \u00faton, \nazaz pap\u00edralapon?<\/strong><\/p>\n A jelenlegi trendek alapj\u00e1n azt lehet mondani, hogy a \nc\u00e9gek hirtelen \u00e9rz\u00e9kenyek lettek a t\u00e1rgyi eszk\u00f6zk\u00e9szleteikre. A nagyobb v\u00e1llalatokn\u00e1l \u00e9s a kkv szektorban is \negyre ink\u00e1bb elkezdtek figyelni a k\u00e9szleteikre. Jobban \nmegn\u00e9zik, mire k\u00f6ltenek. Gyakorlatilag elindult egy \nterm\u00e9szetes, elfogadhat\u00f3 \u201ej\u00f3 gazda\u201d szeml\u00e9let. Ennek \nr\u00e9sze az, hogy folyamatosan kell az eszk\u00f6z\u00f6kr\u0151l nyilv\u00e1ntart\u00e1st k\u00e9sz\u00edteni.<\/p>\n Az Antra ID milyen megold\u00e1sokat k\u00edn\u00e1l \na felmer\u00fcl\u0151 ig\u00e9nyekre? Nagyj\u00e1b\u00f3l mennyi \nid\u0151t ig\u00e9nyel maga a telep\u00edt\u00e9s, illetve mekkora \nmegt\u00e9r\u00fcl\u00e9ssel sz\u00e1molhatnak a v\u00e1llalkoz\u00e1sok? \nTov\u00e1bb\u00e1 az is \u00e9rdekel, hogy m\u0171k\u00f6dik \na rendszeretek!<\/strong><\/p>\n Az Antra ID Kft. nagyj\u00e1b\u00f3l 30 \u00e9ve foglalkozik automatikus azonos\u00edt\u00e1ssal, \u00e9s ezen bel\u00fcl adatgy\u0171jt\u00e9si folyamatokkal. Ezen id\u0151szak alatt kifejlesztett\u00fcnk egy RFID \nalap\u00fa Instant Inventory megold\u00e1st, amelybe az eddigi \ntapasztalatainkat implement\u00e1ltuk. Ez egy olyan t\u00e1rgyieszk\u00f6z-azonos\u00edt\u00e1si rendszer, ami stabil adatgy\u0171jt\u00e9si \nplatformra \u00e9p\u00fcl, amelybe nemcsak RFID-, hanem vonalk\u00f3d-, valamint k\u00e9zzel bevitt adatot is gy\u0171jthet\u00fcnk<\/p>\n \u00dagy sz\u00e1moltuk, hogy egy rendszer m\u00e1r egy-\u00f6t mobileszk\u00f6zn\u00e9l megt\u00e9r\u00fclhet. A nagyobb rendszerek eset\u00e9ben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 250 mobil termin\u00e1lra van sz\u00fcks\u00e9g \u2013 \negyidej\u0171 haszn\u00e1lattal. A megt\u00e9r\u00fcl\u00e9si sz\u00e1mok nagyon \nv\u00e1ltoz\u00f3k. Az ilyen rendszerek bevezet\u00e9s\u00e9n\u00e9l a kezdeti \nk\u00f6lts\u00e9gek magasabbak, hiszen mindent fel kell tegelni.<\/p>\n Az mondjuk, hogy a lelt\u00e1roz\u00e1si id\u0151t le tudjuk cs\u00f6kkenteni a t\u00f6red\u00e9k\u00e9re. Amikor megt\u00e9r\u00fcl\u00e9st kalkul\u00e1lunk, akkor az \u00e1ll\u00e1sid\u0151t, a bevont szem\u00e9lyzet sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s ezeknek \na k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is figyelembe kell venni. Van olyan megold\u00e1sunk, ahol 22-szeres\u00e9re gyorsult a lelt\u00e1roz\u00e1si folyamat, \nilletve akkora nyeres\u00e9get realiz\u00e1ltak, hogy m\u00e1r nemcsak \u00e9vente egyszer v\u00e9geznek ilyen feladatot, hanem \nbevezettek egy folyamatos lelt\u00e1roz\u00e1si megold\u00e1st.<\/em><\/p>\n N\u00e9methi Botond,<\/em> A v\u00e1llalkoz\u00e1soknak minden \u00e9vben fel kell m\u00e9rnie a vagyont\u00e1rgyait \u00e9s k\u00e9szleteit, ami nemcsak t\u00f6rv\u00e9nyi k\u00f6telezetts\u00e9g, a m\u00e9rleg elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges folyamat, hanem \u00fczleti \u00e9rdek is f\u0171z\u0151dik hozz\u00e1.<\/p>","protected":false},"author":3,"featured_media":2421,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[],"class_list":["post-2420","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-news"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2420","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2420"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2420\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2421"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2420"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2420"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/antra.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2420"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/antra.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/10\/ef716393-bc86-43e3-8ca4-50d973b16e80-300x169.jpg\")
Mit nyer azzal a v\u00e1llalat, ha RFID technol\u00f3gi\u00e1t vet \nbe, \u00e9s nem vonalk\u00f3dos m\u00f3dszerrel lelt\u00e1roznak?<\/strong><\/p>\n
\n\u00daJ technol\u00f3giai magazin<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"