Az Antra ID alapítói közé tartozol, s immár közel harminc év telt el azóta. Milyen változásokon ment keresztül ennyi idő alatt a technológia, hogyan tudtatok alkalmazkodni az új igényekhez?

Egy barátommal közösen alapítottuk az Antra ID-t 1996-ban. Az elindulást nevezhetjük startup jellegűnek is. Összesen négyen kezdtünk dolgozni, az irányvonalunk az elnevezésünkben is megtalálható, azaz „identification”. Az azonosítást pedig ipari szegmensbe helyeztük, tehát logisztika és gyártás körüli folyamatokkal kezdtünk foglalkozni.

Az automatikus azonosítás a gyártásban a vonalkód technikán alapszik, amely továbbra is tartja magát ebben a szegmensben. Minden technológiának megvan a maga helye. A különböző metódusok között rengeteg eltérés fedezhető fel, azt kell szem előtt tartani, hogy a jelölés mekkora költséget jelent, s azt mire használják, ezeket szükséges harmóniában tartani.

Valójában akkor indult el a vonalkódnyomtatás mint technológia, amikor elindítottuk a vállalkozásunkat. Az ipar akkor egészen más képet festett ilyen szempontból. Az első nagy indusztriális nyomtatónk – amit vásároltunk, és behoztunk Magyarországra – óriási méretekkel rendelkezett. Ekkor azon gondolkoztunk, miképpen vezethetjük be a hazai piacra, hogyan adhatjuk el. Akkoriban Magyarországon a kerámiaipar viszonylag erős volt, ezért úgy gondoltuk, hogy a vonalkódnyomtató által generált címkék egyedi termékjelzésként használhatók. Ezért nem hagyományos formát készítettünk, hanem pillangó alakút. Az elképzelés bevált. Tíz-tizenöt helyre postáztuk, ebből három cég érdeklődést mutatott a megoldás iránt. Kifejezetten sikeressé vált e kampányunk, ugyanis mind a három vállalat vásárolt tőlünk vonalkódnyomtatót. Összességében elmondható, hogy egyszerű üzenettel szólítottuk meg a cégeket, és megalapozhattuk a jövőnket.

Viszont ipari területre úgy értékesíteni, hogy nem biztosítjuk a megfelelő támogatást, az rövid élettartamú lesz, nem fenntartható folyamat.

Eleinte címkenyomtatók értékesítésével foglalkoztatok, és ezekhez biztosítottátok a megfelelő támogatást. Mik voltak a következő lépések, hogyan jutott el oda az Antra ID, ahol jelenleg tart?

A legfőbb automatikus azonosításra szolgáló berendezés a vonalkódnyomtató, ugyanis még mindig masszívan tartja magát a piacon. Az első ilyen berendezés beszerzését követően újabb technológiai partnert találtunk, amely még mai szemmel is felső kategóriás termékeket gyártott. Jelenleg a gyártásban alapvetően kézi terminálokat használnak a dolgozók a vonalkódok beolvasására, aminek hatására a vállalatirányítási rendszer beazonosítja, illetve ad egy következő utasítást. Ellenben ma már minden eszköz csatlakozik a wifi hálózatra, ami szerves részét képezi a gyári infrastruktúrának. Azonban abban az időben még nem létezett ilyen lehetőség, így szabványok sem tartoztak hozzá, ám ez a kanadai cég speciális rádiós protokollal fejlesztett ipari rendszert. Ezáltal nekünk a ’90-es évek végén már a birtokunkban volt egy kézi terminálszisztéma, ami rádióhullámon keresztül kommunikált.

Általánosságban elmondható, hogy a logisztika, gyártásszervezés és az autóipar a többi ágazat előtt jár. Ezek nyitottak voltak akkor is a fejlesztésekre, ami azt jelentette, hogy sok ilyen rendszert telepítettünk Magyarország területén. Ez mérföldkő volt, hiszen bonyolultabb, mint egy vonalkódnyomtató, és akkoriban high-technek számított.

Ennek a rádiós rendszernek a különleges tulajdonsága, ami a jelenlegi wifis koncepciókhoz képest is kiemelkedő volt, hogy egyetlen egységgel körülbelül egykilométeres felületet le tudtunk fedni. Ez lehetővé tette, hogy nagyobb kiterjedésű területeken alkalmazzák. Számunkra rendkívül izgalmas volt egy nagy raktárbázison egyetlen antenna telepítésével 50-60 kézi terminált működtetni. Ez a technológia segített minket abban, hogy bejussunk rengeteg multihoz, és új kapcsolatokat hozzunk létre.

Az elmúlt években kezdtük csak el igazán használni, viszont már korábban is jelen volt az ipar 4.0. Akkor még nem e fogalomról beszéltek, hanem arról, hogyan tehetik hatékonyabbá a gyártási folyamatokat. Hogy nézett ki egy automatizált rendszer akkor, milyen különbségeket figyelsz meg a mai viszonylatokkal összehasonlítva?

Az elmúlt években kezdtük csak el igazán használni, viszont már korábban is jelen volt az ipar 4.0. Akkor még nem e fogalomról beszéltek, hanem arról, hogyan tehetik hatékonyabbá a gyártási folyamatokat. Hogy nézett ki egy automatizált rendszer akkor, milyen különbségeket figyelsz meg a mai viszonylatokkal összehasonlítva?

A munkáink során egyre inkább megértettük az ipari cégek működését. Megfigyeltük, hogy mi az, ami nekik hiányzik, és ilyen szemmel kezdtük járni a világot, a nemzetközi kiállításokat. Így láttuk át a fő tendenciákat, hogy a világ merre halad az automatizálás területén. Mi a logisztika, illetve a gyártás logisztikai részére fókuszálunk. Ezen irányvonalon is megjelent, hogy a terméknek, eszköznek, göngyölegnek és még sorolhatnánk, milyen tárgynak a pontos helyét meghatározzuk térben és időben. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő igényekhez igazítva nyújtunk megoldásokat, az automata azonosítás technológiáját kínáljuk.

Az általunk biztosított technológiák mind valamilyen rádiós rendszeren alapulnak, amelyek lehetővé teszik a kontaktus nélküli azonosítást, illetve az adattovábbítást. Ez mérnöki szemmel kifejezetten izgalmas. Az UWB például azért lehet hasznos, mert raktáron belül a GPS nem fogható fel. El kell helyezni bizonyos távolságokra jeladókat, amelyek szinkronizálhatók, s ha egy aktív jeladó található egy követendő terméken, akkor annak a rendszeres helymeghatározását háromszögeléssel végzik el a rádióhullám futási idejéből.

Az Antra ID jövőálló technológiák, megoldások szakértőjévé vált az évek során. Hogy látod a logisztika jövőjét, milyen tendenciákat vársz a jövőtől?

Az utóbbi években lassult a fejlesztési folyamat. Öt évvel ezelőtt évről évre újabb technológiák jelentek meg, ami kifejezetten izgalmas időszak volt. Azonban a koronavírus, illetve a recesszióba hajló környezet visszahúzza az innovációk sodrát. Jelenleg a gyártók egy része inkább azzal foglalkozik, hogy a termékeit áttervezze. Rengeteg félvezető hiányzik, nemcsak mennyiségben, hanem típusban is. Továbbá arra koncentrálnak, hogy a szétesett ellátási láncot reorganizálják. Ez az időszak inkább a stabilizálódásról szól.

A meglévő technológia képes ellátni a jelenlegi igényeket. Az Antra ID jövőbeni tervei közt szerepelhet az a feladat, hogy azon iparágaknak is megmutassa a létező módszereket, amelyek felzárkózásra szorulnak az automatizálás terén.

– Némethi Botond, NEW technology magazin