Mióta dolgoztok az Antránál?
Podolák György: 1996-ben léptem be a céghez, a szerviz területén dolgozom. Az Antra ID sosem akart kereskedő cég lenni, ezért már a kezdetektől a rendszerintegrátori munka felé „sodródtunk”. Régi ügyfeleink nagy részénél rengeteg eszközt értékesítettünk, és ezeket mindig csatlakoztattuk is a felsőbb szintű vállalatirányítási rendszerekhez. Ha tehát hiba jelentkezik, akkor nemcsak az tudjuk megmondani, hogy a készülék helyesen működik-e, hanem azt is, hogy a hálózaton észlelhető-e bármilyen fennakadás. Ha pedig címkenyomtatót adunk el, akkor a címkék árában benne van a karbantartás költsége is – ezáltal teljesen kiszámíthatóvá válik a gép üzemeltetésének költsége, arról nem is beszélve, hogy egy gyártósorba integrált címkenyomtató leállása a teljes termelés leállását eredményezi, kincset ér tehát ilyenkor a rendelkezésre állás.
Pesti János: 2005-ben kerültem a céghez, amelyet egy kiállításon ismertem meg. Egy rövid ideig a szervizen dolgoztam, majd a szervizt támogattam IT-szempontból, de hamarosan kifejleszthettük a mobil adatgyűjtő felület (MDC) termékportfóliónkat, amit önállóan helyezhettünk üzembe az ügyfeleknél. Jelenleg az MDC Solution megoldáson dolgozunk, ami univerzális adatgyűjtő platformként mobil terminálokhoz, SAP-hoz, RFID-rendszerekhez stb. egyaránt képes csatlakozni. Ez
egy olyan saját fejlesztésű keretrendszer, amit mindig az egyedi ügyféligényekhez tudunk igazítani.
Göncző Károly: „Új fiúként” mindössze 14 éve dolgozom az Antra ID-nél, és az évek folyamán többféle szerepkörben – beszerzés, értékesítés, logisztika – próbáltam ki magam.
Mi tetszett meg nektek első látásra az Antra ID-ben, amiért idejöttetek és itt is maradtatok?
Pesti János: Innováció. Mindig is hagytak kísérletezni és végigmenni az úton. Az Antra mindig is a korszerű technológiára épített, és sosem hardvert, hanem megoldást szállított. Ügyféloldalon is eltöltöttem tíz évet, és tudom, hogy ha vásároltam egy hardvert, szinte lehetetlen volt olyan szakembert találnom, aki képes és hajlandó volt integrálni azt. A megoldásokra törekvés tetszett meg az Antrában 17 évvel ezelőtt, és ez a hozzáállás azóta is jellemzi a céget.
Hogyan tudtátok követni az ipar technológiai ugrásait immár évtizedeken keresztül?
Podolák György: Sokszor az ügyfeleknél ismertük meg az igényt és indultunk el valamilyen irányba, hogy az elsők között legyünk, amikor az igény általánossá válik, és sokan keresnek megoldást egy új termelési vagy logisztikai eljárásra. De volt olyan, hogy mi „hoztuk haza” a megoldást például egy kiállításról úgy, hogy igényként még nem találkoztunk vele idehaza. Ilyenkor finomítgattuk a megoldásunkat, és vagy sikert aratott a piacon, vagy nem. A piaci siker egyik kulcsa az, hogy a beszállítóink 5-10 év múlva is létezzenek, különben nehéz lesz támogatni az általuk gyártott rendszereket.
Hogyan változott az ipar ilyen hosszú idő alatt?
Pesti János: Az ügyfeleink nagy része a humán dokumentációs és könyveléstechnikai folyamatokat akarja csökkenteni, és automatikus azonosítási eljárásokra vált. Ezenkívül egyre magasabb szintű kapcsolódást akarnak létrehozni a különböző rendszerek között. Korábban sokszor kaptunk ajánlatkéréseket kizárólag hardverre, míg mostanában inkább megoldásokat várnak tőlünk már a megkeresések szintjén is.
Hosszú évekig a multinacionális cégek közül kerültek ki az ügyfeleink, de az utóbbi egy-két évben a hazai tulajdonú kkv-k is felfedezték maguknak az adatgyűjtés, a flottakövetés, a nyomon követés stb. előnyeit. A képzett munkaerő hiánya minden szinten érezteti magát, ezért az üzleti folyamatok minél nagyobb részét szeretnék automatizálni az ügyfelek – legyen szó építőipari gyártásról, élelmiszeriparról, felsőoktatásról vagy épületmenedzsmentről. Új terület például az irodai mosdók takarításának automatikus követése és dokumentálása, ami korábban szintén bemondásra történt. De az ügyfeleink zöme továbbra is a gyártószektorból kerül ki. Nagyon jól ismerjük a logisztikai folyamatokat, ezért már a koncepció újratervezésétől kezdve tudjuk segíteni az ügyfeleinket. Nem technológiát, hanem megoldást szállítunk.
Göncző Károly: Az ügyféligényeket a legtöbb esetben nem is igényként, hanem felmerülő problémaként fogalmazzák meg. Magát a problémát osztják meg velünk, és innentől kezdve együtt gondolkozunk, együtt fejlődünk a megoldás irányába. Korábban az értékesített eszközöknek voltak megoldásvonzatai, míg most a megoldásnak vannak eszközigényei. Ez egy hatalmas változás. Eközben természetesen a digitalizálási igények és maga az eszköztár is hallatlan módon megerősödtek. Régen a vonalkódos adatgyűjtés számított a csúcstechnikának. Ma ez a belépő szintet jelenti, és az automatikus azonosítás, valamint a rendszerek integrálása jelentik azt a technológiát, amire tényleg büszke lehet egy cég.
Az energiahatékonyság kérdésköre mennyire került előtérbe az elmúlt években?
Pesti János: Az ügyfelek összességében a folyamatokat szeretnék gyorsítani és optimalizálni. Ha egy targonca kevesebb kilométert fut, az energia. Ha egy robot kevesebbet mozog, az energia. A portfóliónk nem kimondottan az energiamenedzsmentet célozza, de minden munkánk végeredménye egyfajta energiaracionalizálás is.
Az ügyfelek hány százaléka rendelkezik karbantartási szerződéssel?
Podolák György: A szervizbevétel talán 10 százaléka származik ad hoc szervizigényekből, de sokkal többet tudunk segíteni, ha átláthatjuk az egész logisztikai rendszer működését. Darabszámra talán csökkent a karbantartási szerződések száma, de ahol van, ott sokkal mélyebb betekintést engednek a cégek, mint 10 évvel ezelőtt. Ez a szolgáltatási körünk változásából is adódik – egy AGV- (automatizált irányított jármű) flottát például nem lehet úgy üzemeltetni, hogy az ember nem látja át a teljes értékteremtő folyamatot.
A szerviz életében nagy változást hozott az AGV-k üzemeltetése. Ez bizony nem némi kenést meg a csavarok meghúzását jelenti, hiszen a hiba jelentkezhet magában a gépben, vagy éppen a hálózatban, a flottamenedzserben, a hozzá kapcsolt ERP-rendszerben stb. Az egész rendszert át kell látni ahhoz, hogy gyors megoldást találjunk. Az AGV-flották olykor 24/7 dolgoznak, a járművek gyártóinak pedig nincs kapacitásuk a magyarországi üzemeltetésre és szervizre, hiszen annyira új a terület, hogy szinte minden gyártó start-up cégnek számít. Ezért nemritkán már az útvonalakat is mi dolgozzuk ki. Azt szeretjük, ha minél nagyobb eszközparkot kell kezelnünk és üzemeltetnünk. Ami nagy és bonyolult, az nekünk jó hír, mert annál inkább megéri minket alkalmazni.
Pesti János: Egy üzemeltetési feladat úgy épül fel, mint a hagyma héjai. A külső héj olyan megoldandó feladatokat jelent, amik akár táveléréssel is megoldhatók, de amikor fizikailag megáll a rendszer, akkor ott kell lenni, és ismerni kell a „hagyma felépítését”.
Hogyan hatott a cég életére az, hogy bekerültetek a Középeurópai Automatizálási Holdingba (CEAH)?
Pesti János: Társcégek vesznek körül minket, többek között a PLC-programozásban és gépépítésben is jártas Auware Engineering Kft. Mi alapvetően a gyártósor körül, míg ők a gyártósoron dolgoznak, így komoly szinergiák váltak kiaknázhatóvá, és együtt egyre nagyobb projekteket vagyunk képesek elvégezni. Együtt megépítjük a gyártósort, megírjuk a PLC-alkalmazásokat, elkészítjük az integrációt, és mindezt igény szerint még menedzseljük is. A közös fellépés a beszerzést is hatékonyabbá teszi.
Göncző Károly: A kereskedelem és az adminisztráció jelenleg egy belső ügyviteli rendszer létrehozásán fáradozik, ami minden kereskedelmi és riporting ügyet integráltan kezel majd. Ez a napi munkánkat könnyíti majd meg, hiszen ezeket az adatokat jelenleg manuális úton visszük fel. Az ügyfélállományokban természetesen voltak átfedések, ezeket a közös munka elején átbeszéltük,
jelenleg pedig sokkal nagyobb léptékekben folyik a gondolkozás, mint amire az elmúlt évtizedekben lehetőségünk volt. Ha a geopolitika nem szól közbe, akkor sikerre vagyunk ítélve.